2016. december 10., szombat

"A szeretet mindent hisz." 1Kor 13:7


"A szeretet mindent hisz."
1Kor 13:7
A bizalomban nagy erő rejlik. Valaki egyszer így fogalmazta ezt meg: „Nem az vagyok, akinek tartom magamat, nem az vagyok, akinek gondolsz engem. Az vagyok, akinek gondolom, hogy tartasz.” Akár jó, akár rossz ez, még önmagunkat is mások szemével határozzuk meg. Ha valakinek elég sokszor mondják azt, hogy buta, előbb utóbb el is hiszi magáról. Ha viszont abban erősítik meg, hogy tehetséges és értékes, akkor valóban azzá is válik. A nagy német költő, Goethe mondta: „Bánj úgy egy emberrel, amilyennek látszik, és rosszabbá teszed, de bánj vele úgy, amilyen lehetne, és azzá válik.”


Robert Rosenthal pedagógiai kísérlete jól szemlélteti ezt a jelenséget. Egy általános iskolában felmérést végeztek a diákok között, majd azt mondták a tanároknak, hogy néhány gyerek rendkívül jól vizsgázott. Elhitették a tanárokkal, hogy ezek a diákok rendkívüli képességekkel rendelkeznek. Valójában azonban találomra választottak ki néhány gyereket, akik semmiben sem különböztek a többiektől, csak rájuk fogták, hogy ők különlegesek. De mivel a tanárok ezt nem tudták, a szakemberek véleményét komolyan véve, másként kezdtek el bánni ezekkel a gyerekekkel. A tanév végére ezek a gyerekek, akiket tehetségesnek neveztek ki, egytől egyig mind jobb tanulmányi eredményt mutattak fel a többieknél. A tanárok maguk is elmondták róluk, hogy sokkal elégedettebbek velük, ezek a gyerekek érdeklődőbbek a többieknél, jobb jegyeket szereznek. Mindez pedig a tanárok magatartásának volt köszönhető. Mivel különleges képességűeknek tartották ezeket a gyerekeket, és úgy is bántak velük, a diákok igyekeztek megfelelni, a tanáraiktól tapasztalt pozitív bánásmód jobb eredmények elérésére sarkalta őket.

Rosenthal azt a következtetést vonja le, hogy valószínűleg a tanár és a diák észrevétlen kapcsolatában rejlik a titok, a hanghordozás, az arckifejezés, az érintés és a testtartás lehet az az eszköz, amellyel gyakran önkéntelenül, a tanárok diákjaik tudomására hozzák elvárásaikat. Az ilyen közlés segít a gyereknek önmagáról alkotott nézetei megváltoztatásában.


Bízzunk a másikban! Bizalmunkat fejezzük ki tettekkel is. Semmi sem helyettesítheti a jelenlétünket. A levelek is jólesnek, a telefonhívás vagy egy e-mail is lehet kedves gesztus, de ha személyesen megyünk oda, az mégis egészen más.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése