Nemcsak
én vagyok a világon
Olvasmány:
Jakab 3:13-18
"A szeretet ... nem keresi a maga
hasznát"
1Kor 13:5
Van ugyanis egy olyan betegség, amely
sokkal fertőzőbb és sokkal gyorsabban terjed, mint a pestis vagy bármely más
vírusos megbetegedés. Ha összeszámolnák, hogy az elmúlt évszázadokban hányan
fertőződtek meg a különböző járványokban, akkor sem érnénk el azt a számot,
amelyet ez az egyetlen betegség felmutathat. Sőt be kell, hogy valljuk ez a
betegség minden embert megfertőzött, így mi magunk is fertőzöttek vagyunk. Még
ha a tűnetek nem mindig mutatkoznak is látványosan, mégis ott van bennünk ez a
vírus, mi is fertőzöttek vagyunk. Ennek a betegségnek a neve pedig nem más,
mint az önzés.
Az önzés
tünetei
Az
önzés betegségének fertőzése tehát mindnyájunkban benne van. A tünetek
észlelhetők, és jelei előbb-utóbb megmutatkoznak, mind lelki mind pedig testi
vonatkozásban. Max Lucado könyvében kissé ironikusan fogalmazva sorolja fel
azokat a tüneteket, amelyek alapján világosan felismerhető az önzés betegsége.
"Összeszoruló kéz." Nem így
ragadja-e meg kezünk és fonja át karunk mindazt, ami a miénk, amit mi
birtokolunk? Nem így ragaszkodunk-e vagyontárgyainkhoz, féltett kincseinkhez?
"Vicsorgó fogak." Nem
villannak-e elő sokszor agyaraink, mert valaki felbosszantott, valaki az
utunkba állt, vagy éppen el akar venni tőlünk valamit?
"Súlyos láb." Vezetés közben, ha
valaki elénk vág az úton, nem érezzük-e úgy, hogy a lábunk hirtelen a
gázpedálra nehezedik? Nem érezzük-e sokszor az élet sok más területén is, hogy
"be kell előznünk", mert különben lemaradunk?
"Megereszkedett váll." Vajon
nem azért van-e gyulladásban a vállunk, mert olyan gyakran veregettük?
"Zsibbadt nyak" Vajon nem
azért fáj-e a nyakunk, mert folyton oly magasan hordtuk az orrunkat?
Mindenekelőtt
nem árt tükörbe nézni. Ha jól szembenézünk önmagunkkal, vajon szemünk
pupillájában nem egy apró alakot látunk? Saját magunkat.
S
testi tüneteken túl ott vannak a lelki és szellemi tünetek. Az önzés betegségében
szenvedő ember mindent a maga énjén keresztül lát. Az én-központú ember
jelszava: "minden értem van, az
egész világnak körülöttem kell forognia". A buszmenetrend, a
munkahelyi időbeosztás, az időjárás, családtagjaink, barátaink szabad ideje, de
még az istentisztelet időpontja is, ahhoz kell, hogy alkalmazkodjon, ami nekünk
jó.
Az
önzés betegsége, azonban végzetes és halálos kór. Jakab apostol találóan
fogalmaz, amikor így ír: "Mert ahol irigység van és viszálykodás,
ott zűrzavar van és mindenféle gonosz tett." (Jak 3:16).
Max Lucado: "Ahogy
szeretni érdemes" c. könyve alapján (KIA, Budapest 2015)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése