Isten – Teremtő Urunk

Isten – Teremtő Urunk

Olvasmány: 1Móz 1:1-30

„Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható.” (Zsid 11:3)

A Szentírás első mondata a Teremtő Atya Istenről tesz bizonyságot: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.”  (1Móz 1:1). A hívő ember számára ez magától értendő alapigazság, hogy Isten létezik és ő teremtett bennünket és a világunkat. A hitetlen világ számára azonban, amely tagadja az Isten létét, keresni kellett valami más választ. Így született meg az ősrobbanás elmélete, mely szerint a világ és az élet csupán véletlenek sorozatának eredménye. Hogy mennyire képtelen és légből kapott állítás azt mondani, hogy a világmindenség véletlenül jött létre, jól szemlélteti egy francia mese, amelynek a címe: „Van-e Nap az égen?”

Történt egyszer, hogy az állatok vitafórumot rendeztek arról a kérdésről, hogy van-e Nap az égen. A vitában sok okos és bölcs hozzászólás hangzott el. Felszólalt például a vakondok és ezt mondta: „Az életem során annyi sok alagutat megépíttettem, de a napot én még sohasem láttam.” Hozzászólt az ökör is, aki így nyilatkozott: „Egy élet során annyi legelőt és rétet bejártam, minden füvet ismerek, sok vásáron részt vettem, de a Napot én sem láttam még.” Természetesen a bölcs bagoly is nyilatkozott: „Azt el kell mondanom, hogy az égen valóban van valamiféle ezüst kifli, amely néha tányérrá is dagad, de a Napot én sem láttam!” Végül aztán a kis pacsirta szólalt meg: „Persze, hogy nem láttad a Napot vakondok, hiszen te mindig is a föld alatt éltél és dolgoztál, bele is vakultál ebbe az állapotba. Te sem látod ökör koma a Napot, mert mindig lógatod a fejedet, és folyton csak a füvet keresgéled. A bölcs bagoly is csak éjszaka röpköd, s legfeljebb csak a holdat láthatja néha. De én, amikor a nyári reggelen felrepülök a levegőbe, megfürdök a napsugarakban, élvezem és tapasztalom, hogy mennyire valóság a Nap.”