Miért félünk?
Olvasmány: Mt
8:23-27
„Mert nem a félelem lelkét adta nekünk
Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Tim 1:7)
- A félelem zsarnokká tesz
A félelem egyik
hatása az, hogy az irányításkényszer megszállottjaivá válunk. Bár Jézus teljesen
nyugodt, a tanítványok egyáltalán nem azok, szinte ráparancsolnak Mesterükre: „Tégy valamit! Old meg ezt a helyzetet!”
Miközben vadul forog velük a világ, a hajó bukdácsol a hullámokon, ők
tehetetlenségükben Jézust akarják irányítani. A félelem lényegéhez tartozik az
irányítás elvesztésének felismerése. S ha már a magunk élete felett elvesztettük
az irányítást, akkor kétségbeesetten próbáljuk mások életét kézbe venni.
Minél nagyobb a
bizonytalanságunk, annál komiszabbá, parancsolgatóbbá válunk másokkal szemben.
A félelem mindig torzítja a személyiségünket, elveszi az örömöt, a békét, és helyette
indulattal, haraggal, vádaskodással tölt meg bennünket.
Martin
Niemöller német evangélikus lelkész, aki szembeszállt Hitlerrel, naplójában
leírja az első találkozását a diktátorral. Még 1933-ban történt, amikor még
senki sem sejtette, hogy hová fog vezetni Hitler hatalomra jutása. A találkozó
után a lelkész felesége megkérdezte, hogy mi a véleménye Hitlerről. Niemöller
akkor így válaszolt: „Rájöttem, hogy
Hitler úr szörnyen fél. A félelem
pedig szabadon engedi az emberben rejlő zsarnokot.”
(Forrás: Max Lucado: "Félelem nélkül" (KIA, Budapest, 2014)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése