Az idő

 

 

Manapság magasabbak az épületeink és szélesebbek az országútjaink,

De rövidebb a türelmünk és keskenyebb a szemszögünk.

Többet költünk, de kevesebbet élvezünk.

Nagyobbak a házaink, de kisebbek a családjaink.

Több a kompromisszumunk, de kevesebb az időnk.

Több a tudásunk, de gyengébb az ítélőképességünk.

Több az orvosságunk, de kevesebb az egészségünk.

Megnöveltük tulajdonunkat, de lecsökkentettük értékeinket.

Sokat beszélünk, csak kicsit szeretünk, de annál többet gyűlölködünk.

Eljutottunk a Holdra, s visszajöttünk, de nehezünkre esik átmenni az utcán,

hogy találkozzunk szomszédainkkal.

Legyőztük a külső űrt, de nem győztük le a bennünk lévő űrt.

Magasabb a jövedelmünk, de alacsonyabb az erkölcsünk.

Mostanában több a szabadság, de kevesebb az öröm.

Valamint sokkal több az étel, de kevesebb a táplálék.

Napjainkban két fizetés adódik össze, a válás viszont szintén több.

Manapság szebbek a házak, de több az összetört otthon.

 

Ezért javaslom azt, hogy mától kezdve:

 

Ne őrizz meg semmit egy különleges alkalomra,

Mert minden nap, amit élünk, egy különleges alkalom.

Keresd az Istentől jövő értékeket: szeretetet, békességet, nyugalmat, megértést.

Lásd meg az Úr gyermekét a másik emberben.

Nézd a teremtett világ szépségeit, s áldd az alkotóját.

Tölts több időt a családoddal, hiszen neked adta az Úr ajándékba.

Edd a kedvenc ételedet, látogass el arra a helyre, amit szeretsz,

Mert mindent értünk teremtett az Isten.

 

Az élet az öröm pillanatainak láncolata nem pedig csak túlélés.

Használd a kristálypoharakat. Ne tárold a legdrágább parfümödet,

És használd minden alkalommal, amikor úgy érzed, erre vágysz.

Töröld ki a szótáradból az olyan kifejezéseket,

Hogy „alkalomadtán”, vagy „majd egyszer”.

Vigyázz az idő becsap. Amíg tart a ma, addig találd meg az életet.

Írd meg azt a levelet, amit majd alkalomadtán akartál megírni.

Mondd el családtagjaidnak és barátaidnak, mennyire szereted őket.

Ezért tehát ne halassz el semmit, ami értéket, szeretetet,

És örömöt visz az életedbe.

Minden nap, óra, s perc különleges, és nem tudhatjuk, hogy

Nem ez lesz-e az utolsó a földi létben…

 

Ha túl elfoglalt vagy ahhoz, hogy ezt a levelet továbbküldd valakinek,

Akit szeretsz, és azt mondod magadban, hogy majd alkalomadtán,

Akkor csak gondolj arra, hogy az alkalomadtán nagyon messze is lehet,

Akár annyira, hogy el sem jön…