Manapság
magasabbak az épületeink és szélesebbek az országútjaink,
De
rövidebb a türelmünk és keskenyebb a szemszögünk.
Többet
költünk, de kevesebbet élvezünk.
Nagyobbak
a házaink, de kisebbek a családjaink.
Több a
kompromisszumunk, de kevesebb az időnk.
Több a
tudásunk, de gyengébb az ítélőképességünk.
Több az
orvosságunk, de kevesebb az egészségünk.
Megnöveltük
tulajdonunkat, de lecsökkentettük értékeinket.
Sokat
beszélünk, csak kicsit szeretünk, de annál többet gyűlölködünk.
Eljutottunk
a Holdra, s visszajöttünk, de nehezünkre esik átmenni az utcán,
hogy
találkozzunk szomszédainkkal.
Legyőztük
a külső űrt, de nem győztük le a bennünk lévő űrt.
Magasabb
a jövedelmünk, de alacsonyabb az erkölcsünk.
Mostanában
több a szabadság, de kevesebb az öröm.
Valamint
sokkal több az étel, de kevesebb a táplálék.
Napjainkban
két fizetés adódik össze, a válás viszont szintén több.
Manapság
szebbek a házak, de több az összetört otthon.
Ezért
javaslom azt, hogy mától kezdve:
Ne őrizz
meg semmit egy különleges alkalomra,
Mert
minden nap, amit élünk, egy különleges alkalom.
Keresd az
Istentől jövő értékeket: szeretetet, békességet, nyugalmat, megértést.
Lásd meg
az Úr gyermekét a másik emberben.
Nézd a
teremtett világ szépségeit, s áldd az alkotóját.
Tölts
több időt a családoddal, hiszen neked adta az Úr ajándékba.
Edd a
kedvenc ételedet, látogass el arra a helyre, amit szeretsz,
Mert
mindent értünk teremtett az Isten.
Az élet
az öröm pillanatainak láncolata nem pedig csak túlélés.
Használd
a kristálypoharakat. Ne tárold a legdrágább parfümödet,
És
használd minden alkalommal, amikor úgy érzed, erre vágysz.
Töröld ki
a szótáradból az olyan kifejezéseket,
Hogy
„alkalomadtán”, vagy „majd egyszer”.
Vigyázz
az idő becsap. Amíg tart a ma, addig találd meg az életet.
Írd meg
azt a levelet, amit majd alkalomadtán akartál megírni.
Mondd el
családtagjaidnak és barátaidnak, mennyire szereted őket.
Ezért
tehát ne halassz el semmit, ami értéket, szeretetet,
És örömöt
visz az életedbe.
Minden
nap, óra, s perc különleges, és nem tudhatjuk, hogy
Nem ez
lesz-e az utolsó a földi létben…
Ha túl
elfoglalt vagy ahhoz, hogy ezt a levelet továbbküldd valakinek,
Akit
szeretsz, és azt mondod magadban, hogy majd alkalomadtán,
Akkor
csak gondolj arra, hogy az alkalomadtán nagyon messze is lehet,
Akár
annyira, hogy el sem jön…

