A mindennapi kenyér

A mindennapi kenyér

„Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.” Mt 6:11

A Miatyánk negyedik kérésében kétszer is előfordul az az utalás, hogy a kenyeret naponként kérni kell: "a mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma". Az eredeti szó értelmét nehéz visszaadni, de valami ilyesmit jelent: "A mindennapit add meg nekünk naponként".

            Kálvin a tőle megszokott határozottsággal írja:

 

"Ez a határozószó: naponként, a mohóság megfékezése végett van itt, hogy tanuljuk meg: minden pillanatban Isten jóságától függünk, és elégedjünk meg azzal, amennyit ő napról napra juttat nekünk."

 

Jézus Krisztusnak ez a figyelmeztetése tehát kizár a hívő ember életéből mindenféle mohóságot, telhetetlenséget, követelőzést, elégedetlenséget, kapzsiságot. Ez a két szó: "ma" és "mindennapi" mérsékletre és önuralomra tanít bennünket, hogy nem szabad többet kívánnunk, mint amire szükségünk van.

A mindennapi kenyér

A mindennapi kenyér

„Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.” Mt 6:11

Jézusnak a gazdagról és a szegény Lázárról mondott példázata is erről szól. A gazdag egész életében bőségben élt és mindene megvolt, de soha nem gondolt a kapujában fekvő koldusra, Lázárra, akit észre sem vett.

 

 Valaki egyszer ezt a példázatot így magyarázta: "Isten mindnyájunk ajtaja elé letesz egy Lázárt, hogy így tegyen próbára bennünket".

 

Amikor tehát azért könyörgünk, hogy add meg nekünk a mi mindennapi kenyerünket, akkor a "mi" erre is figyelmeztet minket

A mindennapi kenyér

A mindennapi kenyér

 

Helyes az, hogy a hívő ember mindent a mennyei Atyától kér? Sokan úgy gondolják és büszkén vallják is, hogy mindent a két kezük munkájának köszönhetnek. Kálvin így magyarázza ezt:

"Bár élelmünk megszerzése céljából kell munkálkodnunk és izzadnunk is, mégsem a magunk munkája, ügyessége, vagy szorgalma adja kezünkbe a kenyeret, hanem egyedül Isten áldása; ez az áldás ad szerencsét kezünk munkájára is, mely különben haszontalan volna. Továbbá azt kell tartanunk, hogy még akkor is, amikor a táplálék bőséggel terem kezünk munkája után, s e táplálékból élünk, nem azok lényege, hanem Isten ereje táplál minket."