2013. március 4., hétfő

A hernyó


A hernyó

Egy férfi az üzleti életben igen magas fokra jutott, nagy eredményeket ért el, és igen büszke volt erre.
Egy napon a kertjében sétált, és virágágyai között egy hernyót vett észre, amely nagy fáradsággal igyekezett egy rózsatő melletti botra felmászni. A kis állat megfeszített igyekvése megragadta őt és megállt, hogy megfigyelje, vajon a kis állat valóban feljut-e a csúcsig. Közben ilyen gondolatai támadtak:  „Igen, neked is ilyen kínnal kellett igyekezned, amíg ilyen magasra jutottál. Sokat kellett dolgoznod, küszködnöd, míg üzletedet ilyen jövedelmezővé fejlesztetted. De most végre sikerült és már fent vagy.” Ezekkel a gondolatokkal foglalkozott, s újra a hernyóra tekintett.
És valóban, a kis hernyó feljutott egészen a bot tetejére, ott forgolódott a csúcson, aztán megfordult és mászott lefelé, mivel a száraz boton nem talált zöld levelet. Ez az egyszerű megfigyelés megrendítette a férfit. „És te mit értél el tulajdonképpen?” – kérdezte magában.

Ő is megfeszített erővel, kemény élettel törekedett fölfelé, azt remélve, hogy talál ott valamit… Hát vele nem ugyanaz történt? Mit talált? Nem csalódott-e ő is? Tudott-e pénzen megelégedettséget, békét vásárolni a lelkének? Most már túljutott életének a delén, és tudta, gyorsan halad lefelé. Ez a gondolat szíve legmélyét érintette, tudta, hogy valami másra van szüksége. Hogy is van az a régen elfelejtett Ige: „Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Mk 8,36).
 
Elgondolkozott ezen, s ez a kerti séta fordulópont lett az életében

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése