A
szeretet próbája
Olvasmány:
1Kor 8:1-13
"A szeretet nem örül a
hamisságnak, de együtt örül az igazsággal" 1Kor 13:6
Ha igazán
szeretünk, akkor készek és képesek vagyunk együtt örülni az örülőkkel, és
együtt sírni a sírókkal.
Ezt tette Catherine Lawes is. Amikor 1921-ben a férjét kinevezték a híres Sing-Sing
börtönigazgatójának, mindenki arra intette, hogy be ne tegyen a lábát a börtön területére, mert az egy
nagyon veszélyes hely, tele gonosz emberekkel. A három gyermekes édesanya
azonban minden figyelmezetés ellenére, rendszeresen bejárt a börtönbe,
meglátogatta az elítélteket és elbeszélgetett velük. Amikor a Sing-Singben
megrendezték az első kosárlabda mérkőzést három kislányát is magával vitte és
ott ültek a lelátón a többi elítélt között velük együtt bíztatva a játékosokat. Amikor meghallotta, hogy az
egyik gyilkosságért elítélte rab vak, megtanította a Breille-írásra, hogy
cellája magányában tudjon olvasni. Amikor pedig egy nagyothalló elítélt érkezett,
Catherine Lawes a jelbeszédet is megtanulta, hogy ezzel a rabbal is tudjon
beszélgetni. Catherine Lawes 16 éven át látogatta és szeretettel gondozta az
elítélteket, amikor 1937-ben egy autóbalesetben életét vesztette. A haláleset
híre a börtönben is gyorsan elterjedt. Mivel a börtönigazgató otthona közel
volt, a börtönhöz, mindössze egy kilométerre a börtöntől, a temetés napján az
összes rab a kerítéshez vonult, hogy kifejezze együttérzését. Az igazgató ekkor
furcsa döntést hozott, megengedte a raboknak, hogy felügyelet nélkül elmenjenek
a temetésre. Ezek a rabok Amerika legkeményebb bűnözői voltak, gyilkosok,
rablók, erőszaktevők. Mindnyájan elmentek Catherien Lawes házához, hogy
utoljára leróják tiszteletüket, majd pedig a temetés után mindnyájan vissza is
tértek a börtönbe.
Az igazi
szeretet megváltoztatja az embereket. Vajon bennünket is nem ez az isteni
szeret változtatott meg? Nem voltunk-e mi is vakok és süketek, vagy éppen a
szívünkben megkeményedettek, mint a Sing-Sing egykori elítéltjei? Tudni akarjuk
mi a szeretet? János apostol ezt válaszolja nekünk: „Ez a szeretet, és nem az, ahogy
mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretet minket, és leküldte a Fiát
engesztelő áldozatul bűneinkért.” (1Jn 4:10).
Forrás: Max Lucado: "Ahogy szeretni érdemes" (KIA, Budapest)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése