Csoda

Albert Einstein mondta: „Az életet kétféleképpen lehet élni: vagy úgy hogy abban hiszek, hogy nincsenek csodák, vagy úgy, hogy minden csoda.”

Jézus messiási munkáságának betöltéséhez nyilvánvalóan hozzátartoznak a jelek és a csodák. A jelek és a csodák ugyanis megerősítik, hogy valóban ő az a Szabadító, akit az Isten megígért, s akinek eljöveteléről a próféták jövendöltek. Maga Keresztelő János is, aki a Messiás útkészítője volt, később elbizonytalanodott, ezért ezzel a kérdéssel küldte el tanítványait Jézushoz: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” (Lk 7:20). Ekkor Jézus ezt a választ adta: „Menjetek el, vigyétek hírül Jánosnak, amit láttatok és hallottatok: Vakok látnak, sánták járnak, leprások tisztulnak meg, süketek hallanak, halottak támadnak fel, a szegényeknek hirdettetik az evangélium, és boldog, aki nem botránkozik meg énbennem.” (Lk 7:22-23). János evangélista Jézus csodáit jeleknek tekinti, amelyek Jézus Messiás voltát bizonyítják. A csodák tehát kétségtelenül jelen vannak Jézus munkásságában és az evangélium terjedését és megerősítését szolgálják. De arról is olvasunk, hogy bár sokan látták Jézus csodáit mégsem tért meg mindenki. A hívőt megerősítheti hitében a csoda, de a hitetlent a legnagyobb csoda sem képes meggyőzni.